ABRAHAM ISTENRŐL BESZÉL

Valamennyien együtt alkotjuk azt, amit ti Istennek hívtok

írta: AVonzasTorvenye.hu, 2008-03-14, 00:03:32

Témáját tekintve talán a legerősebb Abraham-Hicks videót mutatjuk be most nektek. Akik még nem olvasták Esther és Jerry Hicks könyveit, kicsit nehezebb helyzetben vannak, hiszen nem tudják, hogy ki is az az Abraham. Röviden azt mondhatjuk róla, hogy egy Kollektív Tudat, amelynek üzeneteit Esther tolmácsolja felénk.




A VIDEÓ FORDÍTÁSA:

- Először is szeretném elmondani, mennyire hálás vagyok azért a megtiszteltetésért, hogy én fordíthattam le a könyvedet (Kérd és Megadatik) spanyolra. Gyakran éreztem úgy, mintha te súgnád a fülembe a helyes szavakat, amikor én magam nem voltam képes megtalálni a legjobb kifejezéseket spanyolul.

- Jerry és Esther örömteli izgalommal hallották, hogy te leszel az, aki lefordítja a könyvet. Jerry azt mondta: „Annyira örülök, hogy olyan valaki végzi ezt a munkát, aki ismeri Abraham szívét.”

- Köszönöm! Valahányszor bajban voltam, nem találtam a megfelelő szót, kifejezést, és tőled kértem segítséget, mindig felfedeztem, hogy te jobban beszélsz spanyolul, mint én! Köszönöm!

- És azt is felfedezted, hogy több mint egy szinten vagy fordító.

- Igen, köszönöm. A kérdésem a következő: Létezik-e valóban egy Isteni személy, aki meghallgatja a kérésünket, és megadja, amit kértünk akkor is, ha nem rezgünk összhangban a vágyott céllal, vagy pedig csak mi magunk vagyunk százszázalékosan felelősek mindenért? Másképp megfogalmazva: csak akkor lehetünk boldogok, ha képesek vagyunk ezt a boldogságot megteremteni magunkban, vagy pedig kérhetünk segítséget ahhoz, hogy megtaláljuk ezt a boldogságot akkor is, amikor képtelenek vagyunk akár egy olyan gondolatot is kicsiholni magunkból, amelyik segítene abban, hogy jobban érezzük magunkat. Vagyis létezik-e egy Isteni entitás, aki gondolkozik, és döntéseket hoz, vagy pedig csak mi létezünk, valamennyien együtt, és ez az összesség alkotja azt, amit Istennek hívunk?

- Nos, az, amit az emberek Istennek hívnak, nagyon különbözik attól a képtől, amit az emberek Istenről alkottak… Isten megteremtette az embert, és most az ember - a saját képére - újrateremti Istent. Az ember egy bizonyos szempontból érzékel valamit, és azután megpróbálja a valóságot ebbe a formába beilleszteni. De ez a folyamat óriási mértékű torzítást foglal magában.

Igazad van akkor, amikor úgy érzékeled, hogy te magad vagy az, amit Istennek hívunk mind fizikai, mind spirituális értelemben. A te és te és valamennyiünk kombinációja az, amit Istennek hívunk… mert Isten nem más, mint egyre táguló tudat.

Előfordul, hogy az embereket ez nyugtalanítja, mert sokan vannak, akiknek kényelmesebb úgy tekinteni Istenre, mint az ember egy természetfölötti erőkkel ellátott verziójára; valakire, aki ugyanolyan, mint az ember, csak éppen nagyobb, és remélhetőleg okosabb, és tudja mindenre a megfelelő választ. De amikor megalkotta ezt az istenképet, akkor az ember saját magát alacsonyította le, elsősorban azzal, hogy létrehozta ezt a különbséget, elválasztva magát Istentől. Megalkotott egy magasabb rendű Istent, és ezzel saját magát az alacsonyabb rendű halandó kategóriába száműzte. Ezzel saját magát különválasztotta attól, amit Istenként fogott fel, és ez, mint egy önmagát beteljesítő prófécia működik.

Gyakran megesik, hogy az emberek ehhez hasonló összejövetelek alkalmával így szólnak hozzánk: „Abraham, leromboltad az Istenről alkotott képemet”. Még az is előfordult, hogy azt mondták: „Abraham, szeretném tudni, miért nem beszélsz többet Istenről?” Mire mi azt feleltük: semmi egyébről nem beszélünk, mint arról, amit te Istennek hívsz! Más szóval: mi magunk vagyunk ez az energia, és te is ez az energia vagy. Valamennyien együtt alkotjuk ezt az entitást, amit ti Istennek hívtok.

Persze elismerjük, hogy nem könnyű az egész képet így látni a földi, fizikai dimenzióból, viszont érezni lehet az egész képet a fizikai korlátokon belül is. Másképp megfogalmazva: ha teljes szíveddel átérzed egy virág szépségét, ha a megbecsülés, csodálat és szeretet rezgéseit éled meg, akkor tökéletes összhangba kerülsz a Forrásenergiával, és ekkor nincs többé különbség közted, és aközött, amit Istennek hívsz. Abban a pillanatban a te energiád ugyanazon a rezgésszinten rezeg, mint a Forrásenergia, és ekkor megtudod, hogy mi ez az energia, nem intellektuális szinten, hanem érzelmi szinten, egyszerűen azért, mert te magad is ez az energia vagy. Ebben az állapotban nincsenek többé kételyeid.

Általában az emberek akkor kérdőjelezik meg Istennel való kapcsolatukat, amikor bajban vannak, amikor egy alacsony rezgésszámú tudatállapot uralkodik el rajtuk, amely túlságosan messze esik a Forrásenergia rezgésétől. És tudod, hogy mi a legérdekesebb? A legtöbb ima, amely a fizikai világból érkezik, pont ezt a különbséget tükrözi: az ember - míg azon igyekszik, hogy elérje Istent - csak még jobban kihangsúlyozza a különbséget aközött, ami ő maga, és aközött, ami felé törekszik.

Jerrynek és Esthernek van egy nagyon jó barátjuk, aki több egyháznak is felszentelt papja. Ő gyakran meséli a templomban összegyűlt felekezetnek: „Valamikor rendszeresen imádkoztam Istenhez, de sosem volt otthon, mindig épp elment ebédelni.” Erre mi azt mondjuk, hogy először a rezgéseidet össze kell hangolnod azzal, ami felé kinyújtod a kezed, mielőtt elérhetnéd azt. Akkor ezt az összhangot, ezt az egységet minden sejtedben, minden porcikádban érzékeled… ez is egyfajta tudás, bár semmi köze nincs az intellektuális tudáshoz. Amikor rendszeresen összhangban rezegsz ezzel az energiával, és folyamatosan érzékeled, amint ez a végtelen intelligencia átáramlik rajtad, idővel megtapasztalod azt, hogy tudod a választ minden kérdésre.

Az első kérdés, amit szeretnénk, ha feltennél, az, hogy „Ki vagyok én?” És erre a válaszunk az, hogy „Te Isten vagy.” A második kérdés, amit szeretnénk hallani tőled, az: „Hogy haladok?” És a válaszunk erre: „Nagyszerűen! Mindent a lehető legjobban teszel!” A következő kérdés, amit fel kell tenned, az: „Hogy tehetném az életemet még jobbá?” Erre a válasz: „Keress olyan dolgokat, amelyek jó érzéssel töltenek el!” A következő kérdésed legyen az: „Hogy haladok?” És a válasz az lesz: „Nagyszerűen!” Ezután azt kérdezed: „És mi következik most?” Mire azt válaszoljuk: „Bármi, választásod szerint.” Erre azt kérdezed: „Segítesz a választásban?” Mire a válasz: „Mi veled vagyunk, amikor választasz, de nem választhatunk helyetted.”

És amikor a rezgésszinted összhangban van azzal, ami mi vagyunk, akkor azok a választások, melyeket együtt határozunk meg, ugyanazok a választások lesznek, melyeket elhatároztunk mielőtt megjelentél volna ebben a fizikai világban. Ez az, ami betömi a szakadékot, feloldja az elkülönültséget, amikor azzá válsz, aki igazán vagy, az örömteli cselekedeteiden keresztül, és átéled azt, hogy te magad vagy az az energia, amit Istennek hívtál.

Amikor fordítottad a könyvet, időnként érzékelted ezt a tudatállapotot. Amikor a rezgésszinted összhangban volt a Forrásenergiával, érezted ezt az erőt. Esther érzi ezt az energiát, ezt az erőt, amint keresztüláramlik a testén. Ő tudja ekkor, hogy tökéletes összhangban van azzal, ami mindennek a forrása, és élvezi az elragadtatott öröm érzését, amint a szavak feltörnek belőle. A legcsekélyebb kétsége sincs afelől, hogy tökéletes összhangban van a végtelen intelligenciával, vagy Istennel (ha így akarod hívni), hiszen érzi az erejét, a szeretetét, a tökéletes tisztaságát, a jóságát.

De a szavak nem tanítanak! Ahhoz, hogy erre a tudásra szert tegyél, meg kell tapasztalnod – ezt pusztán szavakkal nem lehet átadni. Ezért van az, hogy minden szó, amelyet Esther kiejt, amit mi rajta keresztül üzenünk, és amelyeket te is lefordítottál, arra szolgálnak, abban segítenek, hogy mások is megértsék: te vagy a saját valóságod megteremtője, te magad vagy az az Isten, aki világokat teremtett meg. Ne akarj szerény lenni és az egész részévé válni. Öleld át és fogadd el az igazságot, aztán repülj együtt a hullámmal, amely a magasba ragad. Igen!









Vonzó Vera írásainak más honlapokon történő megjelentetéséhez AVonzasTorvenye.hu írásos beleegyezése szükséges. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát az egyes részekre is.