GLOBÁLIS KÉP A SZUBJEKTÍV JÓLLÉTRŐL

"Megkérdőjelezné a pozitív pszichológia szerepét?"

írta: AVonzasTorvenye.hu, 2008-08-20, 17:23:28

A szokásostól teljesen eltérő blogbejegyzést fogtok most olvasni. Adrian G. White a Leicester-i Egyetemről összefoglalja azokat a tudományos kutatásokat, amelyek a boldogságkereséssel foglalkoztak az elmúlt években. Eredményeképpen a tudósok rájöttek arra, hogy szoros összefüggés van az egészséges és anyagilag rendezett élet, valamint a boldogság érzése között. Hűha!




SZÍNMAGYARÁZAT
bordó: magas SzJM (Szubjektív Jóllét Mutató) érték
citromsárga: alacsony SzJM (Szubjektív Jóllét Mutató) érték
(Minél pirosabb, annál boldogabb:)


"Ritkán fordult elő az elmúlt években, hogy egy-egy újabb felfedezés az elméleti pszichológia területén olyan széles körben felhívta volna magára a figyelmet, mint ahogy ez a pozitív pszichológia keretein belül a boldogságkutatás kapcsán történt.
Bár első pillantásra furcsának tűnhet, hogy egy olyannyira megfoghatatlan téma, mint a boldogság, tudományos kutatás tárgyát képezheti, az a tény, hogy az emberi viselkedés egyik alapmotívuma mindig is a boldogság keresése volt, sokkal szélesebb körű érdeklődést biztosít ennek a témának, mint egyéb pszichológiai kutatások esetében ez megszokott lenne.

A boldogság keresése nem új dolog, mint ahogy az ebben a témában végrehajtott tudományos érdeklődés sem teljesen új keletű. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat már 1776-ban kijelentette, hogy minden állampolgárnak "elidegeníthetetlen joga van az élethez, a szabadsághoz, és ahhoz, hogy boldogságra törekedjék.” (Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776, Hawke 1964. idézete alapján). Egész nemzetek létalapját alkotta a boldogságra való törekvés, és ennek fontossága az élethez és a szabadsághoz való joggal vetekedett.

Angliában Jeremy Bentham (1789) morális filozófiája állította először a széleskörű figyelem középpontjába a boldogság kérdését: ő ugyanis a politikai vezetés elsőrendű feladataként azt jelölte meg, hogy a lehető legtöbb embert a lehető legboldogabbá tegyen.

A boldogság politikai vonatkozásai manapság is éppen így megfigyelhetőek. Egy viszonylag friss felmérés szerint (Easton, 2006) az Egyesült Királyság lakosságának 81%-a úgy vélekedett, hogy a kormány elsődleges célja nem az anyagi jólét, hanem az állampolgárok boldogságáról való gondoskodása kellene, hogy legyen. David Cameron, az ellenzék vezére határozottan napirendre tűzte a boldogságot, amikor azt mondta: "Ideje hogy beismerjük, hogy nem a pénz a legfontosabb az életben, és végre ne csak azt nézzük, hogy mennyit termelünk, hanem azt is, hogy eközben hogy érezzük magunkat.” (BBC, 2006).

Valószínűnek tűnik, hogy a jelenlegi politikai és hírközlési érdeklődés a téma iránt abból fakad, hogy mind a gazdasági, (lásd Oswald és Powdthavee, 2006) mind a pozitív pszichológiai (lásd Diener, 2000) tudományos kutatás egyre többet foglalkozik a boldogság témájával. Olyannyira, hogy egyes pszichológusok azzal a javaslattal álltak elő, hogy a Szubjektív Jóllét Mutató legyen mind a kormányzat politikájának, mind a nemzet sikerének a meghatározója ((Dieber, 2000). A Szubjektív Jóllét Mutató egyre növekvő fontosságát emeli ki Dieber és Suh (1997), amikor tanulmányukban ezt a végkövetkeztetést vonják le: "A Szubjektív Jóllét Mutató szükséges ahhoz, hogy egy társadalmat kiértékeljünk, és ez a mutató jelentősen hozzájárul a csupán gazdasági mutatókhoz, melyeket jelenleg még előnyben részesítenek a politikusok.”(189.oldal)
A pszichológusok úgy vélekednek, hogy a pszichológiai elméletek és tesztek a politikai vezetés alapját kellene, hogy képezzék.

Érdemes most megállni egy pillanatra, és egy pillantást vetni a szubjektív jólléttel kapcsolatos tudományos kutatásokra. Az ezzel kapcsolatos írásokban éles különbséget tesznek rövid ideig tartó intenzív öröm, boldogság-érzés, és egy alapvető boldog életérzés között.

Ezt az alapvető boldog életérzést úgy lehetne megragadni, mint egy - az egész életet, mind általános értelemben, mind specifikus területein, úgymint kapcsolatok, egészség vagy munka - átjáró elégedettség érzést. Ez az alapvető boldogságérzés az, amit a Szubjektív Jóllét Mutató megpróbál megragadni, és lemérni, és ez az az elégedettség érzés, amely a legtöbb mostani kutatás középpontjában áll. Ennek egyik legjobb példája az Élettel Való Elégedettség Mérleg (Pavot és Diener, 1993), egyike a jelenleg legnépszerűbb szubjektív jóllét teszteknek.

Persze nem egyszerű lemérni egy olyannyira megfoghatatlan dolgot, mint a szubjektív jóllét. Schwarz és Stack (1999) tanulmánya bebizonyította például, hogy időleges hangulati változások igenis befolyásolják a résztvevők Szubjektív Jóllét Mutatóját. Más kutatók viszont adataikkal azt bizonyították, hogy az időleges hangulati változások csak elhanyagolható különbséget okoznak a résztvevők Szubjektív Jóllét Mutatójában, szemben a hosszabb távú hatások okozta lényeges különbségekkel (Eid és Diener, 1999).

Az a tény, hogy az egyén életében bekövetkezett hosszabb távú változás jelentősen befolyásolta az illető Szubjektív Jóllét Mutatóját, ellentmond annak az itt-ott felvetett teóriának, hogy a boldogság genetikailag kódolt volna. Brickman, Coates és Janoff-Bulman (1978) tanulmánya szerint a lottónyertesek jelentősen boldogabbak voltak, mint a kontrollcsoport tagjai, míg az a csoport, amelynek tagjai nemrégiben lebénultak, jóval alacsonyabb boldogságmutatót produkáltak, mint a kontrollcsoport tagjai (bár ahhoz nem volt elég résztvevő, hogy a nullhipotézist teljes egészében elvethetnénk). Azt mindenesetre sikerült bebizonyítani, hogy az időleges hangulatváltozások csak minimálisan, míg a hosszú távú változások, és az életkörülményekben beállt jelentős változások nagymértékben befolyásolják a Szubjektív Jóllét Mutató értékét.

Bár a boldogság egy eléggé megfoghatatlan dolog, a Szubjektív Jóllét Mutató megbízható, és alapos mérőeszköznek bizonyult (Pavot és Diener, 1993). Ráadásul, az SzJM értéke sokkal pontosabban tükröz kézzelfogható eredményeket, mint ez elvárható lenne egy ennyire szubjektív mérőeszköz esetében. Bőségesen áll olyan adat a rendelkezésünkre, mely egyértelműen bizonyítja az SzJM és az általános egészségi állapot egymásra hatását (Diener, 2000). Arrindell, Heesink és Feij (1999) azt mutatta ki, hogy minél gyakrabban vettek igénybe az alanyok egészségügyi szolgáltatásokat, annál alacsonyabbra szállt a Szubjektív Jóllét Mutatójuk értéke. Ezt a tendenciát Eid és Diener (1999) is megerősítette, amikor az SzJM alapján előrejelzéseket tettek az alanyok várható mentális egészségét illetően.

Miután ilyen egyértelműen beigazolódott, hogy az életkörülményekben bekövetkezett hosszú távú változások egyértelműen befolyással vannak a Szubjektív Jóllét Mutatóra, és az is, hogy egy magas SzJM pozitív eredményekhez vezet, a pozitív pszichológia úttörői mind azt próbálják megfejteni, hogy milyen tényezőkkel lehet az SzJM értékét emelni (lásd Snyder, 2002, és Seligman, 2006). Diener (2000) tanulmánya bemutatta, hogy az SzJM értéke hogyan változik az anyagi jólét hatására. Ezenkívül Inglhart (1990) is bizonyította, hogy ha az emberek legalapvetőbb igényeit – úgymint egészségügyi ellátás, oktatás, lakás – kielégítik, ezzel nagy mértékben emelni lehet az SzJM értékét.

Az alábbi térkép az SzJM értékeket az egész Földre kivetítve mutatja be. A Szubjektív Jóllét Mutató adatai a Marks, Abdallah, Simms és Thompson (2006) féle meta-analízisből származnak. Ez az első eset, hogy egy a teljes Földre vonatkozó boldogságtérkép megjelent. Egyértelműen látható a térképen, hogy az anyagi jólét vagy annak hiánya igenis befolyásolja a SzJM értékét. A térkép feltünteti a szegénység, és a bruttó hazai össztermék közötti egyéb összefüggéseket is. Ezeket az SzJM adatokat összehasonlították az általános oktatásról (UNESCO 2005), az egészséggondozásról (ENSZ 2005), és a szegénységről (CIA 2006) közreadott adatokkal. Úgy találták, hogy az SzJM értékek leginkább az általános egészségi állapottól függtek (.7), ezután a legfontosabb tényező az anyagi jólét (.6), majd az alapfokú oktatáshoz való jog volt (.5). Ez megerősítette azt a feltételezést, hogy világviszonylatban a Szubjektív Jóllét Mutatót leginkább az anyagi szegénység, és ennek függvényei befolyásolják.

Jelenleg pozitív pszichológiai kutatásokról szinte kizárólag csak a nyugati országokban beszélhetünk (lásd Snyder, 2002), éppen ott, ahol a fenti térkép tanúsága szerint az SzJM értékek a legmagasabbak. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a pozitív pszichológia területén fontos átalakulásnak lehetünk tanúi. Ami annak idején elsősorban tudományos kutatásnak indult – még ha nem is szorosan klinikai területen – napjainkra egyre inkább kereskedelmi tevékenységgé válik. Újabb, és egyre újabb vállalatok jelennek meg a piacon, melyek pozitív pszichológiai szolgáltatásokat ajánlanak klienseiknek.

Bár a pozitív pszichológia intenzív érdeklődése az SzJM iránt igen örvendetes, mégis érdekes belegondolni abba, hogy épp azokban az országokban fejlesztettek ki termékeket a kutatások alapján, ahol a mutató értéke már eleve a legmagasabb volt. Ez a tény arra vezethet, hogy a pozitív pszichológiai irányzatokat azzal vádolhatják, hogy pont azoknak próbálnak segíteni, akiknek erre a legkevésbé van szükségük. Annál is inkább, mivel azokban az országokban, ahol az SzJM a legalacsonyabb, semmiféle pozitív pszichológiai kutatómunka nem folyt még. Érdemes megkérdezni hát, hogy hol vannak azok a pozitív pszichológiai tanulmányok, melyek a Szubjektív Jóllét Mutató értékét olyan közösségekben vizsgálnák, ahol először kapnak megfelelő egészségügyi ellátást és oktatást a közösség tagjai. Ez a fajta megközelítés lenne az, amely valóban rászolgálna a pozitív pszichológia elnevezésre. "

ORSZÁG (Szubjektív Jóllét Mutató)

DENMARK 273
SWITZERLAND 273
AUSTRIA 260
ICELAND 260
BAHAMAS 257
FINLAND 257
SWEDEN 257
BHUTAN 253
BRUNEI DARUSSALAM 253
CANADA 253
IRELAND 253
LUXEMBOURG 253
COSTA RICA 250
MALTA 250
NETHERLANDS 250
ANTIGUA AND BARBUDA 247
MALAYSIA 247
NEW ZEALAND 247
NORWAY 247
SEYCHELLES 247
ST KITTS AND NEVIS 247
UAE 247
USA 247
VANUATU 247
VENEZUELA 247
AUSTRALIA 243
BARBADOS 243
BELGIUM 243
DOMINICA 243
OMAN 243
SAUDI ARABIA 243
SURINAME 243
BAHRAIN 240
COLUMBIA 240
GERMANY 240
GUYANA 240
HONDURAS 240
KUWAIT 240
PANAMA 240
ST VINCENT AND THE 240
UNITED KINGDOM 237
DOMINICAN REPUBLIC 233
GUATEMALA 233
JAMAICA 233
QATAR 233
SPAIN 233
ST LUCIA 233
BELIZE 230
CYPRUS 230
ITALY 230
MEXICO 230
SAMOA WESTERN 230
SINGAPORE 230
SOLOMON ISLANDS 230
TRINIDAD AND TOBAGO 230
ARGENTINA 227
FIJI 223
ISRAEL 223
MONGOLIA 223
SAO TOME AND PERINI 223
EL SALVADOR 220
FRANCE 220
HONG KONG 220
INDONESIA 220
KYRGYZSTAN 220
MALDIVES 220
SLOVENIA 220
TAIWAN 220
TIMOR-LESTE 220
TONGA 220
CHILE 217
GRENADA 217
MAURITIUS 217
NAMIBIA 217
PARAGUAY 217
THAILAND 217
CZECH REPUBLIC 213
PHILIPPINES 213
TUNISIA 213
UZBEKISTAN 213
BRAZIL 210
CHINA 210
CUBA 210
GREECE 210
NICARAGUA 210
PAPUA NEW GUINEA 210
URUGUAY 210
GABON 207
GHANA 207
JAPAN 207
YEMEN 207
PORTUGAL 203
SRI LANKA 203
TAJIKISTAN 203
VIETNAM 203
IRAN 200
COMOROS 197
CROATIA 197
POLAND 197
CAPE VERDI 193
KAZAKHSTAN 193
MADAGASCAR 193
SOUTH KOREA 193
BANGLADESH 190
CONGO REPUBLIC 190
GAMBIA 190
HUNGARY 190
LIBYA 190
SOUTH AFRICA 190
CAMBODIA 187
ECUADOR 187
KENYA 187
LEBANON 187
MOROCCO 187
PERU 187
SENEGAL 187
BOLIVIA 183
HAITI 183
NEPAL 183
NIGERIA 183
TANZANIA 183
BENIN 180
BOTSWANA 180
GUINEA-BISSAU 180
INDIA 180
LAOS 180
MOZAMBIQUE 180
PALESTINE 180
SLOVAKIA 180
BURMA 177
MALI 177
MAURITANIA 177
TURKEY 177
ALGERIA 173
EQUATORIAL GUINEA 173
ROMANIA 173
BOSNIA és HERZE 170
CAMEROON 170
ESTONIA 170
GUINEA 170
JORDAN 170
SYRIA 170
SIERRA LEONE 167
AZERBAIJAN 163
CENTRAL AFRICAN RE 163
MACEDONIA 163
TOGO 163
ZAMBIA 163
ANGOLA 160
DJIBOUTI 160
EGYPT 160
BURKINA FASO 157
ETHIOPIA 157
LATVIA 157
LITHUANIA 157
UGANDA 157
ALBANIA 153
MALAWI 153
CHAD 150
IVORY COAST 150
NIGER 150
ERITREA 147
RWANDA 147
BULGARIA 143
LESOTHO 143
PAKISTAN 143
RUSSIA 143
SWAZILAND 140
GEORGIA 137
BELARUS 133
TURKMENISTAN 133
ARMENIA 123
SUDAN 120
UKRAINE 120
MOLDOVA 117
CONGO DEMOCRATIC 110
ZIMBABWE 110
BURUNDI 100


A TELJES KUTATÁST ITT OLVASHATJÁTOK ANGOL NYELVEN



ui: A SHOP-ban megvásárolható legújabb kiadványaink:

TEREMTŐ KÉPZELET
ITT ÉS MOST ÉLJ!
A MOST HATALMA A GYAKORLATBAN
A GAZDAGSÁG FORRÁSA






Vonzó Vera írásainak más honlapokon történő megjelentetéséhez AVonzasTorvenye.hu írásos beleegyezése szükséges. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát az egyes részekre is.