HANGOLÓDJ RÁ, MIELŐTT BELEFOGNÁL!

Abraham-Hicks hanganyag

írta: AVonzasTorvenye.hu, 2009-10-13, 12:28:59



Ha először találkozol Abraham-Hicks-szel, van rá esély, hogy nem érted meg a videó mondanivalóját. Ennek oka, hogy Esther Hicks a közvetítései során új fogalmakat alkot (pl. rezgésletét, rezgéstartomány, Nem-Fizikai, Forrás… stb.), melyek háttérismeretek nélkül nehézkessé teszik a szöveget. Ennek ellenére a témában igencsak járatos fordítóink mindent megtesznek, hogy Abraham nyelvezetét a lehető legérthetőbben adják vissza magyarul, megtartva a magyar nyelvű Abraham-Hicks könyvekben már megszokott kifejezéseket. (De ha van egy jobb fordításod bármelyik gondolatra, szívesen fogadjuk azt is.)

Az Abraham-Hicks videók megértését nagyban segíti, ha elolvasod a könyveiket: A Vonzás Törvénye, Kérd és megadatik, Az érzelmek megdöbbentő ereje, A bőség törvénye, A kapcsolatok törvénye.


A HANGANYAG FORDÍTÁSA:


Valóban jól csináltad, részletesen, életszerűen… valóban úgy érzed, hogy a lehető legjobban képzelted el? („igen, igen” hallatszik innen-onnan a nézőközönség soraiból). Érzed, hogy a rezgésletéted magába foglalja kívánságaid tökéletességét? Érted már, hogy mennyire helyes és megfelelő számodra, hogy a Forrásenergia itt őrködik a letéted fölött, ápolja és vigyáz rá, Neked tartalékolja, és egyre hív Téged? Ugye milyen jó, megnyugtató ez az érzés? Nem ösztökél ez arra, hogy minél közelebb kerülj ehhez a rezgésletéthez?

Látod, többé már nem az a dolgod, hogy rájöjj arra, ki vagy, hiszen ezt már megtaláltad. Most már az a dolgod, hogy eléggé szeresd magad ahhoz, hogy egyre közelebb kerülj hozzá (az igazi énedhez)!

Most az a dolgod, hogy többet nevess, játssz, hajózz, sütkérezz a napon, többet meditálj… Az a dolgod, hogy többet sétálj a tengerparton, többet áztasd a lábadat a hullámokban. Az a dolgod, hogy csak azzal foglalkozzál, csak olyan dolgokat művelj, melyek összhangot teremtenek a lényedben, amelyek örömmel és boldogsággal töltenek el.

Már elvégezted a munkát, amire szükséged volt ahhoz, hogy a rezgésletétedet feltölthesd – egész eddigi életedben ezt tetted – most végre eljött a megengedés ideje. Most annak az ideje jött el, hogy megnyugtasd magad, lecsendesítsd magad, lágyan, megnyugtatóan beszélj magadhoz éppen úgy, mintha egy szeretett lényhez beszélnél.

Lazítsd el magad kedves, megnyugtató szavakkal, gondolatokkal. Érzékeld lényed pozitív aspektusait, ezekre koncentrálj! Becsüld és értékeld magad, és ezáltal természetes módon válsz képessé arra, hogy befogadd, megengedd mindazt, amire vágysz, mindazt, ami felhalmozódott a rezgésszámládon.

Értsd meg végre, hogy azok a dolgok már mind megvannak! Minden, amit akartál: a plusz pénz, a jobb életmód, a harmonikusabb kapcsolat, az egészségesebb, erősebb test, az izgalmas, kihívó munkahelyi feladat, a nagy művek, az izgalmas kalandok, a vállalkozások, a munkahelyi környezet, az életcélok megvalósulása… mindez már megvan, létezik, ott várakozik rád, és közben egyfolytában – a megfelelő rezgésszinten – sugározza az üzenetet számodra: itt vagyok, készen állok, itt várok rád…

DE ez a nagyszerű, csodálatos alkotás nem sétál oda hozzád, nem fogja meg a kezedet, hogy magához húzzon! Neked magadnak kell odamenned azáltal, hogy a rezgéseidet ráhangolod! Kezded már érteni?

Gyakorolnod kell a megengedés művészetét! Neked magadnak kell rezgéseidben odamenned, neked magadnak kell gyakorolnod azt, hogy ráhangolódj a vágyad megvalósulására, hogy ráhangolódj arra a lényre, akivé váltál! Neked magadnak kell a rezgésszintedet összhangba hozni azzal, amit akarsz, a megengedést kell művészi fokra fejlesztened.

És tudod, hogy miért érzed ezt nehéznek? Azért, mert bár megteremtetted ezt a fantasztikus rezgésbetétet, valahol mélyen mégsem ismered el azt, hogy kivé váltál, mégsem becsülöd magad az értéked szerint.

Olyan régóta futtatod ezt a programot, mint egy makacsul elakadó gramofonlemezt: „annyira szeretném, de mégsem veszem át, annyira akarom, de nem megyek oda, annyira akarom, de nem fogadom el, annyira szeretném, de nem lépek feléje…” hogy végül már nem is tudod, mit akarsz…

Nem tudod, hogy mit akarsz, hiszen legtöbben közületek már nem is emlékeztek arra, hogy mi mindent tettetek bele ebbe a rezgésletétbe – többnyire már csak az utolsó néhány tételről van fogalmatok, de arról nincs, hogy milyen csodálatossá váltatok! Azt már rég elfelejtettétek, milyen fantasztikusan értelmesek vagytok, milyen találékonyak vagytok. Semmi tudomásotok nincs azokról a dollár milliárdokról, melyeket felhalmoztatok itt, nem tudjátok milyen kreatívak vagytok, milyen értékesek vagytok, elveszítettétek a fonalat.

Elfelejtetted, hogy ki vagy. És az igazi éned – a tágabb, magasabb, nem-fizikai lényed, az a lény, aki voltál, mielőtt ide születtél, és aki a fizikai formában megfogalmazott vágyaid által vált azzá, aki – most ott áll, és egyfolytában sugározza feléd a jelzést lényed teljességéről! És erre neked az a válaszod: „Ó, ez túl nagy dolog, ez lehetetlen, erre én nem vagyok képes!”

Mi azt mondjuk erre: „De, igenis képes vagy rá, legfeljebb arra nem vagy képes, hogy az egészet egyszerre megtedd. De menj le sétálni a tengerpartra, fizess be egy hajókörútra, tégy valamit, ami jó érzéssel, pozitív energiával tölt fel, szeress bele dolgokba! Keresd a szépséget az életben, kutass fel olyan dolgokat, melyek boldogságot adnak neked. Határozd el, hogy napról napra egyre jobban érzed magad, egészen addig, míg lépésről-lépésre egyre közelebb jutsz ahhoz a sugárzó Forrásenergia centrumhoz, ami az igazi éned.

És ahogy egyre közelebb jutsz ehhez a sugárzó energiahalmazhoz, egyre erősebben érzed, ahogy az hív magához: ez az igazi szenvedély, a lelkesedés, az inspiráció! Ez az érzés egyedi és letagadhatatlan, de neked kell rávenned magad arra, hogy rezgéseidben közelíts ehhez a letéthez, hogy egész közel jöjj az energiahalmazhoz.”

Ez az, amin dolgoznod kell. Azon kell dolgoznod, hogy egy kicsit jobban szeresd magad, és a körülötted lévőket is. Találj okot arra, hogy kevesebbet gyűlölj, és többet szeress! Mindenhol és mindenben a pozitív aspektusokat kell megkeresned, és el kell döntened magadban, hogy az a legfontosabb, hogyan érzed magad.

Hiszen az érzéseid döntik el, hogy egyre közelebb, vagy egyre távolabb kerülsz-e attól, akivé váltál. És meg kell mondanunk, hogy mindaddig, míg nem közeledsz ahhoz, akivé váltál, garantált, hogy boldogtalan leszel.

Lehetetlen jól érezned magad, míg megtagadod igazi énedet, megtagadod azt, akivé váltál. Mi tudjuk, hogy te nem tudod, de épp azért vagyunk itt, hogy emlékeztessünk rá, hogy tudd (és néhányan közületek már kezdenek is emlékezni), és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy segítsünk nektek visszaemlékezni arra, hogy: igenis tudjátok a különbséget a jó és a rossz érzés között!

Ti mindig azzal jöttök, hogy „de nem tudom az egészet felfogni!” De nem is kell az egészet rögtön felfogni! Elég, ha lépésről lépésre haladsz előre ezzel a minimális tudással, hogy: ha ezt csinálom, akkor jobban érzem magam, akkor felszabadultabbnak érzem magam, ha azt csinálom, akkor pedig rosszabbul – ennek alapján akkor erre érdemes fordulni, ezt kell választani.

Vagy vegyünk egy még kézenfekvőbb példát. A mai nap folyamán valamikor be kell csomagolnotok, igaz? (halk kuncogás, nevetés a közönség soraiban). Csomagolás… pfuj… Nos, szerintetek a csomagolás az árral szembeni, vagy az árral egy irányban folyó tevékenység?

Úgy tűnik, szerintetek is árral szembeni, hacsak nem tudsz rávenni valaki mást arra, hogy megcsinálja helyetted (nagy nevetés). Tehát még egy ilyen egyszerű tevékenységnél is ott van a választás: árral együtt, vagy árral szemben?

Még az az apró érzelmi rezdülés is, hogy készülök elhagyni a hajót, magában hordozza a választást: árral szemben vagy árral együtt? Lehet, hogy feszültséget kelt benned a gondolat? Ilyenkor addig kell próbálkozni, míg megtalálod azt a fókuszt, ami jobb érzést kelt benned.

Persze, hogy feszültséget, idegességet okozhat a hajó elhagyásának a gondolata (mi is idegesek lennénk a helyetekben, ha fizikai formában kéne megbirkózni a helyzettel), hiszen óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy össze kell szedni a csomagjaidat, ki kell szállni, át kell utazni a városon a repülőtérre vagy az állomásra (attól függően, hogy milyen utazási formát választottál). Lehet, hogy itt-ott várakozni kell majd, intézkedni, csomagokat cipelni. Mindennek az előzetes átgondolása már feszültséget kelthet benned.

Persze, most azt kérdezitek: hogy jön ez ide? Mi köze ennek a rezgésletétemhez? Mi pedig azt feleljük: mindennél fontosabb szerepe van, hiszen érzelmekkel töltött gondolatokat generál benned ez a szituáció, és ezek az érzelmek határozzák meg a rezgéseidet.

Ha árral szemben haladsz, az érzelmeid rezgése megfoszt mindattól, amit sikerrel felhalmoztál a rezgésletétedben. „Miért kéne erőfeszítéseket tennem azért, hogy a csomagolást élvezetesebb élményként éljem meg?” – kérdezed! Azért, mert ettől függ minden. Ettől függ, hogy mindaz, amit felhalmoztál a rezgésszámládon elérhetővé válik-e számodra!

„Miért kéne minden áron megpróbálnom felfedezni a pozitív tulajdonságokat abban a személyben, aki olyan rútul becsapott és elárult? Miért NEKEM kell erőfeszítéseket tennem? Ő árult el engem, ő volt a hibás!” Azért, mert ettől függ minden, hiszen hogy is remélhetnéd learatni mindannak a gyümölcsét, amit felhalmoztál a rezgésletétedben, ha az élet hívására a düh, a félelem, a védekezés hangján válaszolsz, és nem is próbálsz ezen változtatni.

A Megengedés Művészete azt mondja: megengedem magamnak, hogy az legyek, aki vagyok, de nem azért, hogy ezzel begyűjtsem a javakat, hanem azért, mert így úszom együtt az árral az élet folyóján, és együtt úszni az árral az élet teljessége, az élet boldogsága, míg ellene haladni szétszakít, megsemmisít.

Ez az, amit szeretnénk megértetni veletek: nap mint nap ezernyi ilyen választás adatik meg nektek. Naponta, mindennap, ezer és ezer olyan helyzet adódik, amikor választási lehetőséged van arra, hogy árral szemben vagy árral együtt akarsz-e haladni. Mindössze azt szeretnénk, ha tudatában lennél ennek – és tudjuk, hogy mostantól fogva sokkal jobban oda fogsz erre figyelni – és felismernéd ezt az állandóan felmerülő lehetőséget arra, hogy az árral szemben, vagy az azzal együtt haladó irányt válaszd!

Persze, ne gondold azt, hogy ha egyszer jól választasz, azonnal rád szakad az egész jutalom. „Most tudatosan jól választok, ide veled gazdagság, boldogság…” Nem így működik ez! Valószínűleg csak egy pici irányváltoztatásról van szó először: egy kicsit kevésbé árral szemben, és egy kicsit jobban az árral egy irányban haladsz. De ha napról napra, lépésről lépésre, egyre gyakrabban választod az árral együtt haladást, akkor rezgéseidben egyre közelebb kerülsz az Univerzum hatalmi központjához, egyre inkább átveszed a ritmusát a folyónak, egyre inkább összhangba kerülsz az árral, és végül teljesen természetesen ráhagyatkozol, bizalommal átengeded magad a folyó sodrásának, és akkor olyan utazást tapasztalsz meg, amilyenben még soha nem volt részed!

Tudomásotokra akarjuk hozni, hogy mi mit látunk a rezgésszámlátokon, és tudnotok kell, hogy annyira büszkék vagyunk rátok azért, hogy mindezt felhalmoztátok. Azt akarjuk, hogy érezzétek: nem számít, hol vagytok most, mi történik éppen az életetekben, nem számít, hogy ti mit láttok magatok körül, amikor körülnéztek! A Forrásenergia ott áll a rezgésszámlátok mellett, és nemcsak, hogy tartalékolja azt számotokra, de eggyé válik vele, és így azzal is, akivé váltatok.

És csakis rajtatok áll: vagy vártok, míg feldobjátok a talpatokat, hogy átvegyétek a rezgésletétet, vagy azt választjátok, hogy a rezgéseiteket összhangba hozzátok a letéttel, és máris, most rögtön elmozdultak ebbe az irányba.

Tehát amint ma elkezdesz csomagolni, keress valamilyen módot arra, hogy élvezetessé tedd a pakolást. Próbálj meg rendszeresebb lenni, mint általában, keresd meg a lehetőséget a játékra, játssz és tréfálj azzal, akivel együtt csomagolsz, tudatosan teremtsd meg eddigi életed legjobb csomagolási élményét!

Mikor holnap reggel készülsz elhagyni a hajót, keress utat-módot arra, hogy a várakozást pozitív érzelemmel töltsd fel, hogy a Vonzás Törvénye odahozhasson hozzád néhány valóban jelentőségteljes, csodálatos, örömteli, utolsó perc élményt!

Próbáld meg arra edzeni az elmédet, hogy mindig mindenben a jót lássa meg, napi teendőid közben szakíts időt arra, hogy meg-megállsz, és tudatosítsd magadban azt, hogy ki vagy. Fókuszálj a szándékodra, arra, hogy mit is akarsz valójában, minden pillanatban találd meg és gyűjtsd be az értéket, az erőforrásokat, fordulj az ár irányába! Ne azért, mert most rögtön meg akarod kapni mindazt, amire vágysz, hanem azért, mert ez az igazi valód, mert ez harmonizál a lényeddel.

Számotokra az a természetes, hogy árral egy irányba haladjatok. Milyen kár, hogy átképeztétek magatokat arra, hogy árral szembe haladjatok! Nem csoda, hogy rosszul érzitek magatokat! Ti eredendően árral haladó lények vagytok. Számotokra az életnek természetszerűleg könnyűnek, kellemesnek, mulatságosnak kéne lennie, és ha nem az, épp ezért hisztiztek és morogtok, bár azért alkalmazkodtok is ahhoz, ami körülvesz benneteket.

Legyen az a legfontosabb dolog számodra ma, hogyan érzed magad. Mondd ezt magadnak: nem számít, hogy kivel vagyok, mit csinálok ma, nem számít, hogy hová megyek, mi történik körülöttem, az uralkodó szándékom az, hogy mindenben azt, és csakis azt keresem, azt látom meg, amit látni akarok! Mindennél fontosabb az, hogy jól érezzem magam!

Ott keresem meg a legjobb érzést, gondolatot, ahol épp most vagyok. Lehet, hogy ez az érzés, gondolat nem a legjobb, amit valaha gondoltam vagy éreztem, vagy amit bárki valaha gondolt vagy érzett. Egyszerűen megkeresem azt a legjobb gondolat-érzést, amire én ebben a pillanatban a csomagolással kapcsolatban képes vagyok!








Vonzó Vera írásainak más honlapokon történő megjelentetéséhez AVonzasTorvenye.hu írásos beleegyezése szükséges. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát az egyes részekre is.