A PÉNZTEREMTÉS TÖRTÉNELMÉNEK LEGHATALMASABB TITKA

Nem a tetteink, hanem a hozzá kapcsolódó ÉRZETEINK határozzák meg személyes világunkat!
Ne hallgassatok a hazug, vagy tudatlanságukban félrevezető íróknak (ilyen pl. Donald Walsch). Nem az számít, mit teszel, hanem hogy mik az érzéseid, és azok milyen erősek. Ennyiről szól az egész.

 

Szól az idézet Vitale könyvéből.

Szerinte csak azoknak szabad adni, akitől spirituális értelemben fejlődtünk, és hogy az adás hozza meg a gazdagáságot. Pedig én úgy hiszem, rengeteg milliomos, milliárdos van kis hazánkban, akik nem az adakozásból, vagy spirituális eszméktől telve tettek szert vagyonra, hanem egyszerűen a lopásból. Az adakozás általi vagyonnövelés egy hatékony nagyszerű eszköz lehet a bőségcsatorna megnyitására, de a fő, hogy a bőséget kell éreznünk az adás közben. nem az a fő, hogy kinek adjuk..Vitale nyilvánvalóan szeret tetszelegni a spirituális guru személyében, akinek adhatjuk az adományainkat, hiszen meg lett mondva, hogy hajléktalannak nem adhatjuk. Elég rémes, ugye?

Sokan adnak pénzt, tizedet templomoknak, de mégse lesznek gazdagok. Méghozzá azért, mert nem érezték át a bőséget adás közben, hanem kényszerből adtak.

 

Mindig az uralkodó érzelmi állapotunk, határozza meg, hogy milyen típusú dolgokat fogunk az életünkben látni. Például: elfelejtettünk egy fontos dolgot, ezért a szüleink idegesek lesznek, kiabálnak velünk és felpofoznak minket, mi pedig nem értjük, miért, hiszen nem tettünk semmi rosszat, csak elfelejtettünk valamit. Igen ám, de a mélyben ott van bennünk az az érzelmi hozzáállás, ami lehetővé teszi a környezetünknek, hogy elszomorítson minket. Nem is lehet a legtöbbször visszavezetni pontos okokra a történéseket, amik bennünket érnek, mert a fő okok az érzelmi szintünkben, bennünk vannak, hisz ez teszi lehetővé a dolgok megvalósulásának módját életünkben.

A tetteknek az igazi lényege a teremtésben az, hogy megerősítse a belső érzeteket. Ezért olyan tetteket kell választanunk az adott célunk érdekében, amikről úgy véljük, a legnagyobb érzelmi töltést képesek éreztetni velünk, ha megtesszük őket.

 

És ugye: mégis miféle tettek azok számomra, amik a legerősebb érzelmi töltést adnák célom érdekében?
Erre úgy lehet rájönni, (ha a vonzás törvénye létezik, működik, éspedig biztosan létezik és működik) hogy elképzeljük azt az érzést, amit akkor érezhetünk, amikor valami igazán nagy érzelmi töltést kapunk elképzelt tettünk közben. Ha a bőséget akarjuk elérni (anyagi javakban), akkor képzeljünk el olyan helyzetet, amiben a másik fél és mi is nagyon örülünk, és átérezzük a bőséget. Erre szerintem legjobb egy hajléktalannak való adakozás, mert itt szemtől szemben vagyunk, így nagyobb az élményhatás, és neki nagyon nagy szüksége van a pénzre.
Az elképzelt helyzetekbe minden olyan érzés behelyettesíthető, amire vágyunk.

Összesen két dolgot létezik: a Van és a Nincs. Ezek szülöttei a Bőség és a Hiány. A Bőség szeretne adni, a Hiány szeretne kapni.

Összesen kétféle logikai princípium van a világon: a Távoli és a Közeli. Ez hozza létre az időt, az időtlenséget, a teret, a tétlenséget, a tudást, a tudatlanságot.


Az Anyagi és a Szellemi a Távoliban él. Az Anyag a tudatlanság, a Szellemi a tudás.

Az Érzelem a Közeliben él, az Érzelem az Anyagi és a Szellemi találkozása.

Ahogy nem képzelhető el az Érzelem anyagi test nélkül, úgy az anyagi világra sem lehet hatni érzelmek nélkül.

A Szellem kapni akar, az Anyag adni, az Anyag a Bőség, a Szellem a hiány. A Szellem használni akarja az anyag bőségét. A kettő egysége az Érzelem, mely mindkét irányba merülhet. Az Érzelem létrehozza az anyag bőségét és a formákat, vagyis bármiféle anyagiságot. Ugyanígy tesz a Szellemmel is, azt is táplálhatja, valamint nem csak létrehozhat, hanem el is vehet. Ahogy táplálhatja a Van-t, úgy a Nincs-et is.

A Szellemünknek fel kell halmoznia a tudást, hogy minél megfelelőbb módon hasson az Érzelemre, majd az Anyagra azon keresztül.

A hat lehetséges állapot a következő:

Anyagi bőség-Érzelmi bőség-Szellemi bőség
Anyagi hiány-Érzelmi hiány-Szellemi hiány

Ha az Anyag és a Szellem nem akar egyesülni az Érzelmiségben, akkor az érzelem hiányt szenved. A mikor félelem van megvalósítani az Anyagi tettekben a Szellemi tudását, amikor félelem van a Szellemi tudás megszerzésére az anyagi világban, akkor az Érzelem is hiányos lesz.

Ha a Szellem tudást akar, megkapja. Ha a Szellem teremteni akar, teremt.

Összefoglalva a teremtést: A Szellem a tudat, és hálnia kell az anyaggal, bele kell merülnie az Anyagba, ez a merülés, búvárkodás az anyagban hozza létre az Érzelmet, akár egy súrlódási hőt, és ez a körülmény az, amiben a Teremtés képes létrejönni az Anyagi világban.

Használni kell érzékeinket: minden lehetséges érzékünket ki kell használni, hogy minél inkább beledörgölőzzünk az Anyagba, és minél nagyobb fokú Érzelmet teremtsünk elképzelésünk megteremtéséhez. Ami kapcsolatot teremt az ember és az Anyag közt, az a hallás, a látás, a szaglás, az ízlelés, a tapintás. De ezek mindössze a fő irányvonalak, a Szellem segítségével számtalan más érzék is létrehozható. Például létrehozzuk a hallátást, ami a hallás és a látás öszekapcsolása. Ha erősen figyelünk a hallottakra, és erősen figyelünk a látottakra is, az egy olyan érzetet hoz létre, ami külön-külön nem képes létrejönni. Ugyanígy megtehetjük az ilyen érzetek és érzékek létrehozását még rengeteg féle kapcsolatban és intenzitásban. A Szellem képzelete az, ami képes új és új érzékeket és érzeteket létrehozni bennünk, és képzeletének hiánya, mely megfoszt bennünket ezektől a képességektől. Az emberek átlagos képzeleti szintje az öt érzéket képes fenntartani, holott az intenzitás és az érzékek száma végtelenig növelhető, ahogy a valóság, az Anyag és Szellem is tágul. Az érzetek különbözőségének felfogása Szellemi produktum, mely a Földi valóság fenntartása érdekében került bevezetésre.


Ahogy azt már megmondták: Kérjetek, és adnak nektek; keressetek, és találtok; zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek.