MIT AKARSZ VALÓJÁBAN?

Szia Vera!

 

Hogyan lehet abban a helyzetben nyugodtnak lenni, ami mostanság van? Mi mostanában építkeznénk, de állandóan aggódalmak gyötörnek és nem megy az, hogy a lényegre koncentráljak. Valószínűleg túlzásba viszem az aggódást. Csak azon gondolkozom, h. a mai helyzetben mennyire jó ötlet hitelt felvenni, mégha csak 5 m-ról lenne is szó, mivel van saját tőkénk is, meg szocpolt is szeretnénk igénybe venni. Ez a hitelösszeg jelen helyzetben még vállaható, hiszen a törlesztőrészletnek megfelelő összeget féltre tudom mostanság rakni, de olyan ágazatban könyvelünk a párommal ami nagyon visszaesett, így egyikünk állása sem atombiztos (tudom semmi sem az mostanság). De könyvelőként valószínűleg könnyen találnánk új munkát. De mégis félek. Attól, hogy egyszerre nem lesz munkánk. Ha egyikünknek nincs az még elmegy, bár az is elég gáz. Eddig nem féltem h.nem találok pár héten max.1 hónapon belül új munkát, de a jelenlegi válságos időkben kikészülök attól a gondolattól, hogy találok e új munkahelyet ha kell, pedig jó diplomám és jó nyelvismeretem is van, még nincs gyerekem se, de mégis aggódom. Párom egyik közvetlen munkatársát most bocsátották el több másik emberrrel együtt, és még az sem biztos, h.a céget itt Mo-n meghagyják. Nálunk meg bércsökkentésen gondolkoznak, bár kifejezetten mondták, hogy ne aggódjunk, nem akarnak senkit elküldeni, bár ezt nem a nagyfőnök mondta személyesen. De mi lesz akkor ha már nem lesz mit csinálnom, egyre kevesebb a munkám. Ettől is rosszul érzem magam, annak örülök ha van elég dolgom. Még van mit csinálni, de ki tudja meddig. És ha nem lesz elég megrendelésünk a vevőktől, akkor lehet h.újragondolják, h.érdemes e megtartaniuk egy plusz munkaerőt akinek nincs túl sok dolga. Nem tudom mi a jobb, ha igyekszem optimistább lenni és kivárok, v.jobb ha keresek másik helyet, bár egyelőre inkább kivárnék, csak így is csak 5-en vagyunk a cégnél és úgy érzem én vagyok az egyetlen akit még esetleg nélkülözni lehet. De ha később több munka lesz, bár nem tudni mikor lesz több megrendelésünk, akkor szükség lenne rám. Meg nem keresek nagyon sokat a többiekhez képest, nem kerülök sokba a cégnek, de már mindenen spórolnak így ki tudja mikor döntenek úgy h.rajtam is akarnak spórolni? Így elég nehéz azzal foglalkozni, h.milyen legyen az új házunk és embereket keresni, meg kereskedőket az anyagokhoz. Meg szocpolt is fel akarunk venni, de ez sem egyszerű dolog.1. nem érzem magam késznek arra h.másről gondoskodjak, mikor totál kész vagyok lelkiekben, nem érzem magam biztos pontnak, hanem egy kész kétségbeesésnek. Másrészt akkor még több pénzre lesz szükségünk, vagy egy csomó mindenről le kell majd mondanunk (tudom h.ez gyerekeknél törvényszerű, de mégis), ez meg kissé nehezen megy nekem, bár érdekes, h.elkeserédesemben az egész világról simán lemondanék, de amúgy meg mindenhez 10 körömmel ragaszkodom, ez aztán az ellentmondás. Asszem elég nagy mélyponton lehetek, mert úgy érzem néha, h. nem érdekel semmi és senki se a nővérem se a barátnőim, barátom, és h.senki sem törődik velem eléggé a barátomat kivéve, ő meg szegény azt se tudja mit csináljon velem, mert mostanában mindenen kiakadok, olyan vagyok mint vmi időzített bomba csak nem tudni mi akaszt ki majd éppen. Néha totál kiakadok. A barátoméknál történt elbocsátások miatt is úgy sírtam mintha engem rúgtak volna ki, teljesen kikészültem, akit kirúgtak kevésbé akadt ki. Akkor is amikor tavaly a válság kezdetén 2 kollégámat is elbocsátották ott bőgtem. Ennyire eggyütérző lennék, vagy csak ennyire félek mikor kerül rám is sor? Olyan rossz h. most lenne a legnagyobb szükségem magamra, és pont most nem számthatok magamra, mert asszem megbénít a félelem. Pedig most kellene építkeznünk, később sem lesz jobb. Most olcsóbb is lenne valószínűleg. Meg már rendeznünk kellene a lakáskérdést, mert már évek óta csak az éltet h,. felújítjuk a lakást nemsokára, most meg h.építünk újat, és nem igazán bírnék ki mégegy évet így várakozva, már így is ki vagyok készülve a várakozástól. Asszem lehet h.túlzottan elmerültem vmi önsajnálatfélében, v.ki tudja miben és nem a célra koncentrálok, hanem elmerülök az érzéseimben, pedig most nem kéne. Azért igyekszem az oldalatokat minél többször olvasni, meg optimista könyveket, h.jobb hangulatba kerüljek. Az oldalatok sokat segített. Csak a jó hangulatot mikor végre elérem könnyen visszalendítenek a mélybe mindenféle apróságok, kb.mindenen kiakadok, majdnem azon is ha esik az eső, v.ha sietettnek.

Hogyan tehetem félre a rossz érzéseket valahova és koncentrálhatok a dolgokra, a megoldásra?

 

Köszi ha kitartottál és végigolvastad amit írtam. :-)))))

Szia Vera!

 

Még annyit szeretnék előzőekhez hozzátenni, hogy nehezemre esik elképzelnem az új házunkat, úgy érzem h.ez túl nagy falat nekem, ez a házépítés, pedig szeretném megvalósítani, nem szeretnék lemondani róla. Ahol építenénk ott lakunk egy régi házban 4 éve kb. és aranyosak a szomszédok, az egyik szomszédban hátul egy lovarda van, lehet lovagolni. Óriási kertünk van, tehát az nem jó megoldás h. ha félek az építkezéstől akkor vegyünk inkább valahol egy kertes házat.

 

Hogyan tudnék elég önbizalmat szerezni ahhoz, h.elhiggyem elég ügyes erős vagyok ehhez az építkezéshez és ne hallgassak azokra akik azt mondják nehéz hosszadalmas drága mulatság az építkezés és kapcsolatok is mentek már tönkre benne?

 

Alaptőkénk van, százszor jobb helyzetből indulunk másoknál én mégis ahelyett h.önfeledten tervezgetnék félek kicsit, v.nem is kicsit. Pedig mások még irigyelnek is, h.van pénzünk, barátom, munkám, tudok angolul jó diplomám van. Csak önbizalmam nincs sok. :-))(((

Lehet h.azért vagyok boldogtalan és önbizalomhiányos, mert túl sokat foglalkozom ezekkel a dolgokkal. Úgy veszem h.szükségem van önsegítő könyvekre? Mindig amivel túl sokat foglalkoztam az vált problémás részévé az életemnek. Amikor nem foglalkoztam vele tudatosan akkor rendbenjött minden. Lehet h.nem kellene ezekkel foglalkoznom. Egyszerűen azt mondanom, h.én úgy vagyok jó ahogy vagyok és nincs szükségem segítségre mert nincs semmi bajom. Nem vagyok beteg, nem vagyok lelkibeteg. És boldogulok egymagam. Nem kellenek hozzá könyvek. Az utóbbi időben álladóan önsegítő könyveket vásároltam és olvastam, más könyveket alig. Mikor még nem olvastam ezeket mintha jobban éreztem volna magam. Meg lehet h.naplót kellene írnom, mert közben kitisztulnak a fejemben a dolgok, eszembe jutnak dolgok ötletek.

 

Ha azt mondanám h.nincs szükségem segítségre attól erőssebbnek érezném magam valószínűleg.

 

Neked erről mi a véleményed?

 

Azt tudom, h.túl sokat problémázok mindenen túl sokat agyalok

 

Milyen sima könyveket ajánlanál amiket csak azért érdemes olvasni mert jók és szórakoztatóak?

 

Köszi minden türelmet h.elolvastad amiket írtam.

Sziasztok!

Valaki tud nekem segíteni?Hogy a titok elsőr észéből idézzek "romokban hever az életem"