VERA VÁLASZOL 1.

írta: AVonzasTorvenye.hu, 2010-02-14, 19:36:58

Több mint 200 levél érkezett az elmúlt 2 napban, tehát el fog tartani egy darabig, amíg mindenkinek válaszolok. Kérem, hogy legyetek türelemmel, és olvassátok el azokat a kérdéseket is, amiket mások írtak.

Mi lesz az elfojtott negatív érzelmekkel?

- Értem én, de hol van az a rengeteg boldog, sikeres és gazdag ember? Aztán kérdezem, hogy mi lesz a hatása annak a rengeteg elfojtott és ezáltal a kellő pillanatban meg nem élt negatív érzelmeknek? Épp ilyen leszálló ágban vagyok, és azt érzem, hogy iszom a levét az eddig elutasított, szőnyeg alá söpört „rossz” érzésnek.

- Én ismerek boldog, sikeres és gazdag embereket. Csendesebbek az átlagnál, valószínűleg azért nem hallasz róluk… A második kérdésed éppen azt veti fel, ami a leginkább tévhit a pozitív gondolkodásról: azt, hogy nem lehetnek negatív érzelmeid. Hogyne lehetnének! Semmilyen érzelmet nem kell elfojtani. Azon kell lenni, hogy minél rövidebb ideig tartson a belső feszültség. Haladni kell felfelé az érzelmi skálán. Az elkeseredettségtől el kell jutni a bűntudatig vagy a haragig, onnan a bosszúvágytól a legyőzöttség érzésig… és így tovább, míg végül az ember eljut azokhoz a gondolatokhoz, amelyek pozitív előjelűek.

Ha alapvetően pozitívvá válik a lelki beállítottságod, egyre inkább ritkulnak a negatív események, és egyre kevésbé lesznek súlyosak. Idővel rájössz, hogy a megkönnyebbülést okozó gondolatok nem jelentik a problémák szőnyeg alá söprését, sokkal inkább abban segítenek, hogy ne kelljen végigjárnod a negatív érzelmek teljes skáláját.

Korábban erről itt írtam egy hosszabb cikket


Hogyan dolgozzam fel, hogy beteg a gyermekem?

- Három gyermeket nevelek egyedül. A legkisebb gyermekem olyan betegségben szenved, hogy – nem tudok másként fogalmazni – el kell fogadnom, hogy nem lesz mindig közöttünk. Ez az egy pont amit nem tudok a vonzás törvényével összeegyeztetni. Már a méhben rosszul gondolkodott, vagy csecsemőkorában bevonzotta magának ezt a betegséget? Ez lehetetlen, genetikailag determinált a dolog. Akkor, hogyan is dönthetett Ő a gondolkodásával a saját sorsáról? A másik pedig, amikor mindig arra kellene törekednem, hogy jól érezzem magam, - ezt hogyan csinálnád? Be happy, miközben látod a gyermekedet tönkremenni? Ki tudja ezt megtenni? Jelentkezzen!

- Abraham-Hicks azt mondja, hogy akik fogyatékossággal vagy valamilyen betegséggel születnek, szánt szándékkal teszik ezt. Korábbi életeik tapasztalata arra ösztönzi őket, hogy valami egészen más szemléletet éljenek át. Ezek az emberek azzal is tisztában vannak, hogy hihetetlenül hasznos lesz ez a tapasztalat azoknak is, akik a közelükben élnek. Minden lény teljes mértékig tisztában van azzal, hogy milyen testbe fog beleszületni. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy nincs olyan fizikai szervezet, amely nem lenne képes elérni a tökéletes egészséget, bármennyire is leromlott az állapota. Arra kérlek, hogy ne a leépülésére fókuszálj, hanem az ittlétére. Arra, hogy amíg együtt vagytok, tényleg EGYÜTT legyetek. Mindannyian.


Szeretnék újra felnézni a férjemre

- 14 éve élünk együtt a férjemmel, 2 csodálatos gyermekünk van. A férjem nagyon jó, szeretetre méltó ember. Mindenünk, amink van, a közös munkánk, kitartásunk, pozitív gondolkodásunk eredménye. Albérletben éltünk és gyakorlatilag semmink nem volt, de mi gondolatban már akkor bejártuk a mostani házunk szobáit. Tiszteltem, imádtam Őt mindig. De pár évvel ezelőtt belevágott egy üzletbe, hitelt vettünk fel. 2 évvel ezelőtt ez becsődölt. (Akkoriban sokat gondolkodtam azon, hogy mi vajon megérdemeljük-e ezt a jólétet, féltem mi lesz, ha vége lesz) bevonzottam a csődöt.

A hitel részleteit fizetnünk kell még 10 évig, rengeteg pénzről van szó. Azóta vívódok, nem tudok rá már úgy felnézni, mit azelőtt. Sokszor érzem azt, hogy kapaszkodik belém, mint valami mentsvárba, én viszont azt szeretném, hogy újra erős legyen, talpra álljon. Szeretem őt, és szeretnék rá újra úgy nézni, hogy ő igenis az a férfi, akivel együtt hegyeket tudok megmozgatni, ahogyan régen is tettük. Újra azokat a csodákat szeretném megélni vele. A kérdésem erre irányul. Hogyan érjem ezt el?

- Bárkiről is legyen szó, ha igazán segíteni akarsz rajta, képzeld el olyannak, amilyen lenni szeretne. A beteg embert egészségesnek, a magányos embert társsal, a sikertelen embert pedig sikeresként. Így adhatsz neki a legtöbbet. Ebben az esetben is annyi a dolgod, hogy segíted a férjedet újra összhangba kerülni a saját lényével. Azzal, aki szereti önmagát, aki tudja, hogy bármire képes. Ezt úgy teheted meg, ha bízol a sikerében, ha nem húzod vissza, amikor mondjuk van egy ötlete. Nem kezdesz el sorolni ezer negatív érvet, hogy miért nem lesz ez jó, hogy már így is csődben vagyunk… hanem bízol abban, hogy belső indíttatásból cselekszik (aminek csakis pozitív végkimenetele lehet), és bízol abban, hogy meg tudja csinálni. Egyszerűen hinned kell benne, eszébe kell juttatni, hogy milyen is ő valójában. Ez meg fogja erősíteni az önmagába vetett hitét is.

Ugyanakkor fontos, hogy igazán értékeld a kettőtök kapcsolatát. Az éppen aktuális anyagi helyzetetek nem határozhatja meg, hogy felnézel-e rá vagy sem, ahogy az sem, hogy most éppen olyan korszakotokat élitek, amelyben ő vár tőled lelki támogatást. A múltbeli anyagi biztonságotok visszahozható. Ne azt a férfit akard vissza, aki akkor volt, mert ő már sosem lesz olyan. Annál sokkal erősebb lesz, ha azon lesztek, hogy a jelen pillanatokat megéljétek.








Vonzó Vera írásainak más honlapokon történő megjelentetéséhez AVonzasTorvenye.hu írásos beleegyezése szükséges. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát az egyes részekre is.