VERA VÁLASZOL 3.

írta: AVonzasTorvenye.hu, 2010-03-05, 13:53:26

A FÉRJEMNEK TETSZETT EGY NŐ

- Mit tegyek, hogyan győzzem le kellemetlen érzéseimet, ha a férjemnek tetszett egy nő? Nem csalt meg, mert időben fény derült a dologra. Azóta kedves, figyelmes velem, de én már nem tudok, nem merek bízni benne.

- „Tetszett neki egy nő” – Ez így elég kevés információ. Kinek nem? Az, hogy egy férfinek tetszik egy nő, a világ legtermészetesebb dolga, és bizony fordítva is igaz: a nőknek is tetszenek a férfiak. A bizalmatlanság érzése helyett erősítsd magadban a bombanő érzését. Legyél vonzó, kívánatos és ellenállhatatlan.


VÁRATLANUL MEGHALT A FÉRJEM

- Bő két évvel ezelőtt tragikus hirtelenséggel elveszítettem a férjemet. Jól működő házasságunk volt, szépen berendezett életünk, kicsi babánk. Joe Vitale a Titok című filmben és könyveiben is azt nyilatkozza, hogy MINDENT te teremtesz magadnak. Én ezt nem tudom elfogadni! Nem kívánjuk a halálát annak, akivel az életünket osztjuk meg! Nekem valódi lelki társam volt a férjem, akit sokáig kerestem. Párom elvesztése után a helyzet, amiben találtam magam, nos... fájdalmasan kétségbeejtő volt. Azóta újra berendeztem az életünket, soraink egyenesbe jöttek, bár még nem találtam meg azt a férfit, akit szeretnék. A kérdésem: talán érzékeled is a történtek és a tudat, hogy mindezt én magam hoztam létre, teremtettem meg, között feszülő hatalmas ellentétet. Hogyan lehet ezt feloldani, úgy hogy végre békét találhassak lelkem számára?

- Abraham-Hicks azt mondja, minden lélek maga dönt a halála pillanatáról. A lélek persze fizikai mivoltában nincs tisztában ezzel. Nem arról van szó, hogy a férjed egyik nap azzal a gondolattal ébredt, hogy ma meg akar halni, hanem arról, hogy a fizikain túl döntött így. A születésünk előtt életünk fontos szereplőivel megbeszéljük, hogy ezúttal milyen történetet fogunk „eljátszani”. Mindenki számára adott, hogy a gondolatai és az érzései révén eljusson bárhová, de a kiinduló pont (például, hogy milyen körülmények közé születik), vagy a számára fontos személyek rajta kívül álló okokból történő elvesztése, mind-mind a terv részei. Azé a tervé, amelyet te magad tűztél ki erre az életedre. Kérlek, gondolj arra, hogy a lélek nem tud meghalni. A halála pillanatában mindenki tovább él egy másik síkon, megőrizve magában mindazt a szépet, amire a fizikai élet során szert tett. A férjednél jobban senki sem szeretné, hogy boldog légy itt a földön - akár egy másik férfivel.


MÁS FÉRFIAK UTÁN VÁGYOM

- Hogyan lehet úgy élni egy olyan férfi mellett, akit nem szeretek, akit inkább tekintek egy kisfiúnak, mint a férjemnek. A külseje miatt is, és a sok olyan rossz dolog miatt, amit nyolc év házasságon keresztül átéltem. Jó apa, ezzel nincs gond, férjnek is elmegy. De nem szívesen megyek vele sehová, mert számomra nagyon kevés amit ő ad. Ide tartozik az az érzés, ha vele megyek az utcán, vagy bemutatom valakinek, én irányítom minden téren... Szóval nem férfi számomra. De a házasságban "megértjük" egymást. Az ágyban kevésbé. Nem tudom megölelni őszintén, mert nem kapom azt a férfi ölelést, amit várok, talán mert a termete kicsi. De annó ez tetszett benne. Most meg már "felnőttem". 30 éves vagyok, és nagyon megváltoztak az igényeim. Sajnos ez nem volt látható, mikor 22 évesen hozzámentem, hogy másképp látom majd. Én túl sokat fejlődtem szerintem. Úgy értem önfejlesztő könyvek olvasása, agykontroll tanfolyam, főiskola, más tanfolyamok stb. Szóval ezen a területen is sokkal több vagyok nála. Elválni meg nem akarok, legalábbis azt mondják az a legkönnyebb megoldás. De más férfiak után vágyom, mert azok, akik felbukkannak az életemben, ők tényleg férfiak, amire vágyom. A férjem nagyon szeret, érzem. De mégsem nyújtja azt számomra, ami nekem kell. Vagy túl sokat kérek? Én nem érzem ezt. Sokszor átgondoltam. Viszont őt sem lehet megváltoztatni, igaz? De nem vagyok boldog. Nagyon nem. Most már így élem le az életem? Mivel őt választottam régen, gyerekként szinte? Sokat tudnék írni, gondolom érzed, de nem akarok panaszáradatba átmenni.

- Az én életem úgy alakult, hogy 16 évesen már javában az első férjemmel éltem és háztartást vezettem. 19 éves voltam, amikor feleségül vett, 21 pedig, amikor megszületett Marcell fiunk. Amikor békességben elváltunk, egyértelmű volt, hogy én egészen mást akarok az élettől, mint amit ő. Nem bántam meg a dolgot, mert megismertem a második férjemet, akivel azóta is egy irányba tartunk. Ugyanakkor nagyon téves általános felfogásnak tartom, hogy a válás a könnyebbik megoldás. Még a mi esetünkben sem volt könnyű, pedig megmaradt a jó kapcsolat, a közös családi ünneplések, és ő is megtalálta a számára ideális társat. Mindenki megérdemli a szerelmet és a boldog párkapcsolatot. A te férjed is megérdemli, hogy olyan nő legyen az oldalán, aki büszke rá, aki kívánja.

Itt írtam bővebben erről a témáról:
A VÁLÁS NEM KUDARC







Vonzó Vera írásainak más honlapokon történő megjelentetéséhez AVonzasTorvenye.hu írásos beleegyezése szükséges. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és tévéadás jogát az egyes részekre is.